Miből áll össze egy öntözőrendszer ára?
Az öntözőrendszer nem egy termék, amit leveszel a polcról. Rendszer, aminek több eleme van, és mindegyik hozzáad az árhoz. Van benne földmunka, csővezeték, vannak szelepek és szelepaknák, szórófejek, egy vezérlő, és van a munka, ami mindezt összerakja és beszabályozza.
A 6 000 Ft/m²-es induló ár egy egyszerű esetre igaz: sík, szabályos gyepfelület, rendben lévő víznyomás, nincs burkolat, amin át kellene menni. Ahogy ezek a feltételek romlanak, úgy megy feljebb a négyzetméterár. Ez nem trükk, egyszerűen több anyag és több óra munka kell hozzá.
Mitől függ, hogy mennyi lesz a végösszeg?
A kert mérete és alakja
A méret magától értetődő, az alak viszont sokakat meglep. Egy négyzet alakú, 200 négyzetméteres gyep sokkal olcsóbban öntözhető be, mint ugyanennyi terület elnyújtva, keskeny sávokban, ágyások és fák körül kanyarogva. A szabálytalan kertben több szórófej kell, hogy mindenhová jusson víz, és ne a szomszéd kerítését locsoljuk. Több szórófej pedig több csövet, több földmunkát és több beállítást jelent.
A lejtés is számít. Lejtős kertben a rendszer alsó pontjain más nyomás van, mint a tetején, ezt tervezéskor kezelni kell.
Hány szektorra kell bontani a rendszert?
Ez a legfontosabb tétel, amiről a legkevesebbet beszélnek. Egy kertet nem lehet-egyszerre végig öntözni, mert a vízforrás nem bír el annyi szórófejet. Ezért a rendszert szektorokra bontjuk, és a vezérlő egymás után kapcsolja őket.
Minden szektorhoz kell-egy mágnesszelep, kell hozzá vezeték, és kell-egy kör a vezérlőn. Ha a víznyomás gyenge, több szektor kell ugyanakkora területre, tehát több szelep és több anyag. Ugyanaz a kert kaphat négy szektort erős nyomással és nyolcat gyengével, és a kettő ára nem ugyanaz.
A növényzet is szektorhatárt szab. A gyep, az ágyás és a sövény máshogy szomjas, ezért nem lehet őket egy körre kötni. Ha ezt megteszed, vagy a gyep szárad ki, vagy az ágyás rothad meg.
Milyen a víznyomás és honnan jön a víz?
Mérés nélkül itt indul a legtöbb félreárazás. A vezetékes víz nyomása településenként és utcánként is eltérő, és nyáron, csúcsidőben lemehet. Ha a hálózat gyenge, puffertartály és szivattyú kell, ami külön tétel.
A kút más eset. Ott a szivattyú teljesítménye és a kút vízhozama szab határt. Egy kút a papíron elég vizet ad, de ha egy szektor tíz percig futtatva leszívja, akkor a rendszert kisebb körökre kell bontani. A kutas víz gyakran vasas vagy homokos is, ilyenkor szűrő kell, különben a szórófejek fúvókái pár hónap alatt eltömődnek.
A vízforrás bekötése sokszor víz és szennyvíz szerelés is egyben, mert leágazást, elzárót vagy visszacsapó szelepet kell építeni a meglévő rendszerbe.
Van már burkolat, amin át kell menni?
Ha a kertben már ott a járda, a kocsibeálló vagy a terasz, a cső valahogy át kell jusson alatta. Rövid szakaszon lehet átfúrni, hosszabbnál viszont bontani kell, aztán vissza is kell rakni. Ez idő, gép és helyreállítás, mind pénz.
Ezért éri meg a sorrend: ha új kert épül, előbb megy az öntözés, utána a térkövezés. Aki fordítva csinálja, az kétszer fizet ugyanazért a méterért.
Milyen szórófejek kellenek?
Gyepre és ágyásra nem ugyanaz a fej való. A gyepen jellemzően süllyesztett fejek dolgoznak, amik öntözéskor kiemelkednek, utána visszahúzódnak, hogy a fűnyíró átmenjen felettük. Nagyobb felületre turbinás, forgó fej megy, keskeny sávra és sarkokra állítható szögű szórófej.
Ágyásba, sövény alá, cserje közé viszont csepegtető megoldás a jó. Az kevesebb vizet fogyaszt, a tőhöz viszi a nedvességet, és nem a levelet locsolja, ami gombásodáshoz vezet. A csepegtető olcsóbb anyag, de külön szektor és külön nyomásszabályzó kell hozzá.
Miért nem lehet felmérés nélkül pontos árat mondani?
Mert a fenti öt tényezőből legalább három csak a helyszínen derül ki. A víznyomást meg kell mérni, nem megsaccolni. A kert alakját fel kell rajzolni, hogy kijöjjön a szórófejek száma és a szektorbeosztás. Meg kell nézni, hol a vízóra, hol a kút, merre lehet vezetni a főágat, és mi van a föld alatt.
Aki telefonban, kérdés nélkül bemond egy végösszeget, az vagy nagyon ráhúz, vagy menet közben fog pótmunkát számlázni. Egyik sem jó neked.
Ezért működik nálam úgy, hogy előbb telefonon átbeszéljük a kertet, és mondok egy nagyságrendet, hogy lásd, mire számíts. A végleges ár a helyszíni felmérés után áll össze. Az árajánlat ingyenes és semmire nem kötelez, a kiszállás 5 000 Ft-tól indul, és minden munkáról számla készül.
Az öntözőrendszer ára nem négyzetméterben dől el, hanem szektorban és nyomásban. Ha valaki ezt a kettőt nem kérdezi meg, akkor nem árat mondott, hanem tippelt.
Min ne spórolj?
- A terven. A rossz szektorbeosztást nem lehet utólag olcsón javítani, mert újra fel kell szedni a gyepet. A terv a legolcsóbb része a rendszernek, és a legdrágább hiba.
- A vezérlőn. Ez az agy. Egy megbízható vezérlő évekig hibátlanul kapcsol, tud programot tartani, és nem borul meg egy áramszünettől. Az olcsó darab lefagy, elfelejti a beállítást, és te fogod kézzel öntözni.
- A mágnesszelepeken. A szelep a földben, aknában dolgozik, nedves környezetben, évi több ezer kapcsolással. Ha egy gyenge szelep beragad nyitva, a kerted áll a vízben, és a vízóra pörög. Ha zárva ragad, kiszárad egy szektor, és csak akkor veszed észre, amikor már sárga a fű.
- A visszacsapó szelepen és a szűrőn. Ez védi az ivóvíz hálózatot és a fúvókákat. Kicsi tétel, nagy kockázat.
Min lehet spórolni?
- Ütemezéssel. Nem kell-egyszerre az egész kertet megcsinálni. Kiépíthető a gerincvezeték és a szelepakna úgy, hogy a hátsó kert később kapcsolódjon rá. Ez utólag olcsóbb, mint nulláról újrakezdeni.
- Saját földmunkával. Ha van rá időd és erőd, az árkok kiásása és visszatemetése olyan munka, amit el tudsz vállalni. Ezt előre le kell-egyeztetni, mert a mélység és a nyomvonal adott.
- Okos kiegészítők elhagyásával. Az esőérzékelő hasznos, a wifis vezérlés és a telefonos alkalmazás viszont kényelem, nem szükséglet. Ezek később is pótolhatók.
- Az ágyások öntözésén. Csepegtetővel a virágágyás töredékébe kerül annak, mintha szórófejjel oldanád meg.
A téliesítés évente visszatérő feladat
Erről a tételről sok árajánlat hallgat, pedig minden ősszel jön. A földben lévő csövekben és a szelepekben marad víz. Ha ez megfagy, kitágul, és szétrepeszti a csövet, a szelepházat vagy a szórófejet. Egy fagykár árából több éven át lehetett volna téliesíteni.
A víztelenítés kompresszorral megy: szektoronként átfújjuk a rendszert, hogy a víz kimenjen a csövekből és a fejekből, a főelzárót elzárjuk, a vezérlőt téli állásba tesszük. Ezt az első fagyok előtt kell-elvégezni, nem utána. Tavasszal pedig indításkor át kell nézni a fejeket, mert a télen megülepedett föld elállíthatja a szögüket.
Az öntözőrendszerről és a hozzá tartozó munkákról bővebben az automata öntözőrendszer oldalon írok. A telepítés utáni helyreállítást, a szegélyezést vagy a gyepszőnyeg fektetést kőműves munkák keretében szintén megcsinálom, így nem kell több szakit összeszervezned.
Hol dolgozom?
Sokorópátkáról indulok, és nagyjából 100 km-es körzetben vállalok munkát, a Győr, Pápa, Kisbér háromszögben. Öntözőrendszert építek Győr és Pannonhalma környékén is. 2017 óta vagyok vállalkozó, öntözőrendszerrel és kertépítéssel kezdtem, a végzettségem víz, csatorna és közmű rendszerszerelő, valamint kőműves. Minden munkára legalább egy év garanciát adok, a fizetés átutalással vagy készpénzzel megy.